Holnap hótalppal vágunk neki a Göller 1766m-es csúcsának az Alpokban. Az előrejelzés szerint vakító napsütés időre számíthatunk, 0-3 fok! A túraterv 14 km 750m fel/le szinttel, egy ilyen nehézségű túrát nyáron gond nélkül lenyomok, hótalppal combosabb lesz, de hasonlóra azért volt már példa a életemben :)

Gondoltam, egy kicsit azért beharangzom – magamnak is- a túrát a hótalpazás gyönyöreiről szóló bejegyzéssel.

Hótalpazni jó? Semmiképp nem rossz :) A hótalpnak köszönhetően tudunk olyan szűzhóval fedett magashegyi tájakon barangolni, ahol egyébként combközépig süllyednénk. Fárasztó? Attól függ, milyen a fizikai felkészültséged és mekkora távot teszel meg :) Nem különösebben technikás a használata, az ember néhány lépés után már megszokja, hogy megnövekedett a talpmérete, persze az első pár méteren még felbotolhatsz saját magadban :). Azt nehezebb megszokni, hogy a tempó lassabb, mint egy normál túrán, de az energiáidat ugyanúgy bele kell pakolnod, sőt. Hótalppal kb. másfél-kétszer annyi idő alatt teszed meg ugyanazt a távot, mint nyáron.

Az egészen biztos, hogy az egész testet átmozgatja a hótalppal és a botokkal való haladás, szóval egy kiadósabb túra után biztosan felfedez az ember néhány új izomcsoportot magán :)

Maga az eszköz nem bonyolult és nem is újkeletű, a századok során számos átalakuláson ment keresztül – nekem sokszor a talpra illesztett teniszütő jut eszembe a Hahótából, de persze ennél már sokkal kifinomultabb és teherbíróbb hótalpak állnak ma már rendelkezésre :)

 A mai modern darabok általában már könnyűfém és kompozit anyagból készülnek, vannak gumikötéssel és vannak kapcsos hevederrel a bakancsra erősíthető változatok, a cél az, hogy könnyű legyen és stabil, lehetőleg ne essen le a lábadról minden harmadik lépésnél, mint ahogy Tomi járt tavaly a Gyömbérre menet... A méret pedig igenis lényeg: ha túl kicsi, elsüllyedsz, ha túl nagy, még nehézkesebbé teszed a haladásodat.

Hasznos állítható méretű túra vagy síbotokat is használni, ezek ráadásul garantáltan segítenek az átmozgatásban :) A kamásli (lábszárvédő) viselése szintén ajánlott, mert így a hó nem jut be a bakancsba, de a nadrágba sem :)

Szóval összességében véve jó móka, kristálytiszta hegyi levegőn, mesebeli, hófödte tájakon túrázhatunk a hótalp segítségével, de ahogy minden túrára, úgy a hótalpas túrákra is igaz: felkészülve, a távot az erőnlétünknek megfelelően választva, az időjárásról különös alapossággal tájékozódva érdemes útnak indulni (télről és magashegyekről beszélünk), hogy az élmény teljes legyen, és se fáradtság, se technikai problémák, se az időjárás ne húzza keresztül a terveinket. Remélem, holnap is ilyen mosolygós képek készülnek rólam, az eredményről mindenesetre beszámolok :)