TúraJuci

TúraJuci

Tavaszi virágok közt

"A bolondok rendszerint a mezei virágokért rajongnak. A mezei virágok a föld vad gondolatai, nyílnak magoktól, összevissza." (Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma)

2017. április 23. - TúraJuci

Bár az elmúlt napok időjárása összezavarta embert, a múlt hét végén készített képeink emlékeztetnek arra, hogy naptár szerint még mindig a nagybetűs TAVASZ kellős közepén járunk :)

A Pilisben tett túránk során olyan gyönyörű kankalinmezőbe futottunk, hogy úgy éreztem, muszáj azt a rengeteg szépséget megosztani másokkal is.

img_8930.jpg

Tomi fényképezőjének a fókuszát ezután a virágokra irányítottuk, hogy a tavaszi pilisi erdő virágzó csodáit bemutathassam. A túránk nem volt hosszú, összesen 13 km-t tettünk meg oda és vissza Pilismarótról a Hirsch-oromig, és bár az orom előtt van egy erősebb mászós szakaszt, ezt az útvonalat bátran ajánlom olyanoknak, akik még csak ismerkednek a természetjárással vagy gyerekkel szeretnének nekiindulni az erdőnek.

A Nap hol kisütött, hol elbújt, fordítottan arányosan attól függően, Gabesz feltette-e a napszemüvegét vagy sem, a szél pedig csak akkor vált élesebbé és kellemetlenebbé, amikor már felértünk az oromra. A 414 m magas, kevésbé látogatott „csúcs” tetején Hirsch István Magyar Királyi Közalap főerdő tanácsos tiszteletére emeltek emlékművet.

img_9006.jpg

A kilátás gyönyörű Dobogókő felé és egy kicsit még a Duna is kibukkan azok kedvéért, akik felmásznak idáig :)

img_9025.jpg

Visszafelé menet az egyik rét olyan hívogatóan tárult elénk, hogy nem bírtunk ellenállni és leheveredtünk a közepére csukott szemmel élvezni az erdő hangjait és a természet energiáit.

img_9066.jpg

Most pedig érkezzenek a főszereplők :)

Tavaszi kankalin

Az egyetlen kankalinfaj Magyarországon, amely nem védett, a legősibb „parasztkerti” növények közé tartozik. Gyógynövényként gyökértörzsét, leveleit,  és virágját is gyűjtik, főleg felső légúti hurutos betegségek, asztmatikus, neuralgikus panaszok ellen alkalmazzák, leggyakrabban teát készítenek belőle.

img_8938.jpg

 

Óriás zsurló

A Miklós deák völgyben futó Malom patak partján letértünk a piros kör jelzésre, így volt szerencsénk - szinte szó szerint - belebotlani néhány kisebb óriás zsurló csapatba. Az őszre akár 2 méteresre is megnövő zsurlófaj a legnagyobb a mérsékelt övön, a nedves és árnyékos helyet kedveli. A halványbarna, spóraképző hajtások kora tavasszal jelennek meg, a spórák március-április környékén érnek be és szóródnak ki. A spóratermelő egyed elhalása után már fotoszintetizáló alakban él tovább, magyarul szép zöld levelei lesznek :)  - ezért hívják teljes alakváltozással fejlődő zsurlónak.

img_8957.jpg

 

Közönséges ínfű

Alacsony, de feltűnő színű kis virág, áprilisban-májusban virágzik. Erdők, utak szélén, réteken, gyepeken gyakori faj. Érdekesség, hogy a magját hangyák terjesztik :) Gyógynövényként sebek kezelésére használták, a zsenge, fiatal levelekből főzeléket is készíthetünk, ha egyszer az életünk múlik rajta vagy csak nagyon kíváncsiak vagyunk :)

img_8972.jpg

 

Fehér zászpa

Bár vele a Pilisben találkoztunk, a Gödöllői-dombságban is sűrűn előforduló, június-augusztusban virágzó mérgező növényünk, mi most még nem láttuk a virágait :) Majd nyáron :) Az ókori görögök még használták elmebaj ellen, lázcsillapításra, tetűirtásra, de mérgező hatása miatt mára már csak az állatgyógyászatban van némi szerepe. A legújabb kutatások szerint elképzelhető, hogy Nagy Sándor halálát is a zászpából készített bor okozhatta (szándékosan vagy véletlenül), de erre nincs bizonyíték. Fürtös, dús, fehér színű bugavirágzatát a legelő állatok elkerülik.

img_9002.jpg

 

Piros és sárga árvacsalán

A csalánhoz hasonló, de annál barátságosabb, 30cm magasra megnövő növényünk. Nincsenek fullánkszőrei, így a vele való találkozás nem végződik szapora vakaródzással. Az egyik legkorábbi méhlegelő, márciustól szeptemberi virágzik. Erős, jellegzetes illata van. A sárga változatának virágja és levelei vértisztító hatásúak, álmatlanság és különböző női bajok ellen főzetként, borogatásként és ülőfürdőként egyaránt alkalmazzák.

 

img_9099.jpg

img_9133.jpg

 

Tavaszi lednek

Nyirkos, sziklás, mészkerülő erdők, cserjések tavaszi vadvirága. Jellegzetessége, hogy a virágok az alap kék színből fokozatosan pirosodnak majd végül rózsaszín, vagy fehér színűvé válnak a virágzás során. A színváltozást az antocián nevű anyag okozza, amely a kémhatás változására a színe megváltoztatásával reagál. A szín fontos információ a megporzó rovarok számára: a már megtermékenyített, elvirágzóban lévő virágot már nem érdemes felkeresni.

img_9096.jpg

 

Százszorszép

Az egyszerűsége és bájossága miatt sokak kedvenc virága :) A kedves, vidám növényünk neve angolszász eredetű, a  daes eage kifejezésből ered, ami annyit jelent, a "nappal szeme", ugyanis a kis virág a szirmat hajnalban bontja ki. A halhatatlan szerelem jelképeként is számon tartják. Homeopátiában rándulások, zúzódások kezelésére használják. Fiatal leveleiből salátát készíthetünk, a bimbóit sós vízbe áztatva állítólag a kapribogyót is helyettesítheti :)

img_9103.jpg

 

Gumós nadálytő

Levele, virágzata, termése nagyon hasonlít a fekete nadálytőre. Virágzáskor a virág színe alapján meg tudjuk különböztetni őket, ha épp nem virágoznak, akkor az élőhelyük segít: a fekete nadálytő nedves, vizes talajon él, a gumós erdőszéleken, tisztásokon.

 

img_9129.jpg

Ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre Tomi éles szeme, botanikai tudása és csodás fényképei nélkül :) Köszönöm :)

A bejegyzés trackback címe:

https://turajuci.blog.hu/api/trackback/id/tr5212447925

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása